Természetesnek tűnik, hogy a kerület legnagyobb piaca a Kossuth téri piac. Ez azonban nem volt mindig így. Nagy csata dúlt, hogy a piac, a heti vásár hol kapjon elhelyezést. Fontos kérdés volt, hogy hol üzemeljen a piac, hiszen az egyben a település központi helyét is kijelölte. A két fő útvonal, a Sárkány út (ma Ady Endre út) és az Üllői út mentén élők is arra törekedtek, hogy az ő lakhelyükhöz közeleső rész váljék Kispest központjává. A győzelem az Űllői országút mentén élőké lett.

1904-ben született meg a határozat arról, hogy a piacot a mai helyén nyitják meg. A határozat szerint, az árusítás épített bódékban, üzlethelyiségekben történik majd. Lett is nagy felzúdulás, mert a „bódé” azt is jelentette, hogy a helypénzt megemelik és így sokan kiszorulnak az árusítás lehetőségéből. Egyre-másra születtek újságcikkek arról, hogy az élelmiszerek ára milyen magas, és az új piac nagyon drága lesz! Megemlítik azt is, hogy a Templom téren, illetve a Fő utcában az alkalmanként működő vásárok árusítóit senki sem ellenőrzi. Mivel ők továbbra is árusíthatják portékájukat sátrakból, szekerekről, a földről, így ők továbbra is olcsóbban tudnak árusítani. Ellenőrzés hiányában pedig elönti kispest lakosságát a romlott és hamisított élelmiszerek.

A piactér rendezése sem ment zökkenőmentesen. 1905. augusztusában még arról ír a Kispest-Szent-Lőrinczi Lapok, hogy egy kapavágás sem történt a téren, a terep teljesen rendezetlen, nem látszik a szorgos előkészület. A piac megnyitását 1905. szeptember 3-ára tervezték, de csak szeptember 17-én nyitották meg. „ Nagy sürgés forgás volt az Üllői úton. A hely elegendő nagy, a kocsik is elférnek. A beosztás - többen mondják -, hogy jobb volna, ha a sorok hosszában volnának, nem keresztben. Vagy átjárókat csinálnának.”

A piac hetente kétszer üzemelt csütörtökön és vasárnap. A vevők ezeken a napokon megrohamozták az árusokat, akik nem voltak túl sokan a korabeli beszámolok szerint. Minden kritika ellenére, hamar valóságos piactérré vált ez a terület. 1911-ben, itt állították fel Kossuth Lajos szobrát, ettől a pillanattól vált ténylegesen Kossuth térré, azaz emlékhellyé is ez a terület. Emiatt többször is át akarták alakítani, hogy a park jellegű tér és a kofáktól hangos, nyüzsgő piac erőteljesebben elváljon egymástól. A piac és környékének modernizálása a háború utáni években is sokszor felmerült, ám az anyagiak hiányában, jelentős változás nem következett be. A piac mai arculatát a 2002-ben felépült csarnoképület adja meg.